Fantasztikusan sikeres Hangfoglalás

Már csütörtök estére látszott, hogy sok szép, látványos stand épült az idén, én személy szerint úgy fogalmaztam, hogy egyáltalán nincs miért szégyenkeznünk még akkor sem, ha például az alig két hete látott Plasahoz hasonlítjuk a kiállítást, sőt! Az akkor már elpanaszolt zsugorodásnak, spórolásnak itt pont az ellenkezőjét érzékelhette a közönség: több kiállító, szebb standok, rengeteg bemutatott termék és program fogadta azokat, akik a saját szemükkel akarták látni szakmánk aktuális érdekességeit.

Péntek délelőtt pedig következett a megdöbbenés: honnan került ide ez a rengeteg ember? 11-re szinte megtelt a csarnok, ahhoz képest, hogy a korábbi években az első fél nap igazából csak szállingozó nézelődőket hozott, most óriási volt a tömeg. A kora délutáni órák lazábban teltek, de délutánra, estére már olyan hangulat volt az előcsarnokban,  pavilonokban, mintha a legnépszerűbb kiállítások, pl. informatika, telekommunikáció, autó, vagy hasonló, igazi tömegeket vonzó kiállítás kerülne megrendezésre a helyszínen.
Szombaton a délután már-már ijesztő volt. Ilyen tömeget Magyarországon szakmai rendezvény még bizonyosan nem látott. Csak becsülni lehet a tömeget, de biztos vagyok benne, hogy több ezer ember volt bent egyszerre az A pavilonban, szintén ezres nagyságrendű tömeg figyelte a C színpadjainak eseményeit.

Annak ellenére, hogy a Syma csarnok körül a parkolás sokkal jobban megoldott, mint a Hungexpós nagy kiállítások idején, szombaton többen jelezték, hogy a környéket sem lehet megközelíteni, nem hogy a parkolókba beállni.
A ruha- és cipő vásár idén is elfoglalta a B pavilont, de most először nagyon más volt a kép, mint eddig. Fel sem merült, hogy a cipővásárra érkező közönség "töltené" a Hangfoglalás csarnokait! Sőt, pont az ellenkezője volt inkább igaz: folyamatosan többen voltak a Hangfoglaláson, mint a B pavilonban a Cipővásáron (ami egyébként nagyon úgy tűnt, hogy jelentősen veszített népszerűségéből, így talán felcsillan a remény, hogy előbb-utóbb a Hangfoglalásé lehessen a teljes Syma komplexum erre a 3 napra), így olyan érzésem volt, mintha a Hangfoglalásra kiérkezők közül néhányan kapnának az alkalmon, és ha már ott voltak, akkor a "barátnők, feleségek nagy örömére" beugrottak kicsit vásárolgatni a ruha- és cipővásárra is.

A vasárnap mindig csendesebb, mint a szombat, de a délelőtti nyugi után (azért a szombat éjszaka fáradalmait csak ki kell pihenni valamikor) kora délutánra megjött a közönség utolsó nagy rohama, és el sem akart menni zárásig, sőt még záráskor sem. Az első olyan kiállítás volt ez a hazai szakma történetében, amely nem úgy zárult, hogy már órákkal a vége előtt pakolják a standokat a kiállítók, hanem úgy, hogy még zárás után negyed meg fél órával is voltak bent látogatók a pavilonban!

A Plasa kiállítás után kifejezetten melankólikus hangulatba kerültem, érezhették ezt az olvasók a beszámoló cikken is. Remélem most pont az ellenkezője érződik: nagyon feldob, hogy ennyire népszerű és sikeres kiállítás lett a Hangfoglalás. Kicsit a saját érdememnek is érzem: sok-sok éve kezdtem el beszélni róla, még a Diszkrónikás időkben, hogy ha összefog a szakma, csinál egy jó, egységes kiállítást, akkor a közönség is meg fog érkezni hozzá. És íme: így is lett!

Videós és szöveges, képes beszámolóink folyamatosan kerülnek fel az XLR-re!

Fazekas Tamás