CGI - a vélt valóság

Kezdetben a számítógépekben nem létezett grafikai ábrázolás. Csupán szöveggel fejeztek ki mindent. Előbb létrejöttek az első vonalak majd a különböző formák, s így megszületett a kétdimenziós ábrázolás. Egy idő után a számítógépek teljesítményének növekedésével létrejöhetett a háromdimenziós ábrázolás. A számítógépek grafikai tudásának növekedését legfőképpen az gerjesztette, amiben szükség volt rá: a szórakoztatóiparban. Az első számítógépes játékok hamar elkészültek, ezek még szintén szöveges rendszerrel működtek. Egyre népszerűbbé váltak és az igény is megnőtt, hogy egyre szebb és jobb játékokat készítsenek el egyre kifinomultabb grafikával. Az 1980-as évek a 2D-s grafikai megjelenítés virág kora volt. Megjelentek az egyre több színben pompázó játékok, majd a 3D-s játékok. Az első ilyen játékot nehéz behatárolni, ennek legfőbb oka, hogy az akkori gépek hardverei még nem voltak képesek valóban 3D-nek nevezhető teret létrehozni. A legismertebb az 1993-ban létrehozott Doom, majd a Quake nevű videojáték.

A számítógépes grafika fejlődése egyre hatalmasabb eszközt adott a filmipar számára is, ahol a 21. századhoz közeledve a CGI-nek elnevezett technológia vált egyre elterjedté.

A CGI Computer-Generated Imagery, azaz számítógépen létrehozott kép, vagy mozgókép a film és egyéb vizuális média készítése során gyakran alkalmazott számítógépes grafika legelterjedtebbé vált elnevezése. Ez általában 3D-s számítógépes grafikát takar. Gyakran használatos még a CG (Computer Graphics) rövidítés is, illetve digitális animáció, computer animáció, vagy digitális effekt neveken is említik. Változatos és roppantul nehéz munka ezzel a technikával dolgozni.

A CGI-t előszeretettel használják filmekben, tévéműsorokban, reklámokban és a nyomtatott médiában is. Filmkészítés során, a film trükköt igénylő jelenetekhez azért használják egyre gyakrabban a digitális technika - így a CGI nyújtotta lehetőségeket, mert sokszor magasabb minőséget eredményez, és jóval tudatosabban irányítható, mint más sokkal inkább gyakorlati alapú módszerek, mint például a miniatűrök megalkotása, vagy tömegjelenetekhez statiszták alkalmazása, illetve mert olyan képek kidolgozására is alkalmas, melyeket semmilyen más technológiával nem lehetséges létrehozni. Továbbá az sem elvetendő szempont, hogy lehetővé teszi egy művésznek, hogy akár színészek, költséges díszletek vagy kellékek nélkül dolgozzon.

Az utóbbi időkben a CGI-szoftverek és a megemelkedett számítógép-sebességek elérhetővé tették az egyéni művészek és kisebb társaságok számára, hogy professzionális filmeket, játékokat, vagy szépművészeti alkotásokat készítsenek otthoni számítógépükön. Mindez, egy internetes szubkultúra kialakulását eredményezte, melynek megvannak a saját globális ünnepeltjei, bevett sablonjai és szakszavai.

2D-s CGI-t elsőként az 1973-as Feltámad a vadnyugat című filmben használtak, míg a 3D-s kép először a film folytatásában, a Futureworld-ben volt látható, ahol egy számítógép által generált kezet és arcot alkottak. A következő film, amelyben ezt a technológiát alkalmazták, a mindenki által ismert Csillagok háborúja volt, ahol a Halálcsillag tervrajzai követelték meg a beavatkozást. Az első két film, melyben komolyabb szerephez jutott a CGI, pénzügyi kudarcnak bizonyult, ami arra sarkallta a legtöbb rendezőt, hogy száműzzék ezt a technikát, és helyette olyan képeket alkalmazzanak, amik csak azt a látszatot keltik, mintha számítógép alkotta volna őket.

Az első igazi CGI-szereplőt a Sherlock Holmes és a félelem piramisa című filmhez alkották meg. A fotorealisztikus CGI egészen 1989-ig nem jelent meg a filmiparban, amikor is A mélység titka elnyerte a legjobb vizuális effektekért járó Oscar-szobrocskát. Ezt követően a CGI a Terminátor 2: Az ítélet napjában kapott központi szerepet 1991-ben, ahol a T-1000-es Terminátor folyékony fém-mivoltával és alakváltó effektusaival kápráztatta el a közönséget, melyek szerves részét alkották a film akciójeleneteinek. A Terminátor 2 szintén Oscar-díjat hozott az alkotóknak a különleges hatásokért.
 
Mégis, az 1993-as Jurassic Park dinoszauruszainak életszerű megjelenése – mely hibátlanul ötvözte a CGI-t és a live-actiont – indította el a filmipar forradalmát. Ez a pont jelentette Hollywood áttérését a stop-motion animációról és a hagyományos optikai effektusokról a digitális technikákra. A következő évben a CGI-t hasznosították a Forrest Gump különleges hatásainak megalkotására. A leginkább megjegyzendő trükk a filmben Gary Sinise színész lábainak digitális módon történő eltávolítása volt. De a továbbiak között találjuk a napalmtámadást, a gyorsan mozgó pingpong labdákat és a madártollat is a nyitójelenetben.

A 2D-s CGI használata folyamatosan nőtt a hagyományos animációs filmek készítésénél, ahol a kézzel rajzolt celluloidot egészítették ki vele. Széles skálán mozgott az alkalmazása, a két képkocka közti átmenet elősegítésére használt animációktól egészen a szemkápráztató 3D-s effektekig, amire nagyon jó példa a Szépség és a szörnyeteg báltermi jelenete.

1995-ben, az első teljes egészében számítógép alkotta mozifilm, a Toy Story – Játékháború zajos sikereket ért el. További animációs cégek jöttek létre, illetve a már létezők tértek át a tradicionális animációról a CGI-re. 1995 és 2005 között a széles körben vetített filmek effekt költségeinek átlaga 5 millió dollárról 40 millió dollárra ugrott. Egy stúdióvezető elmondása szerint 2005-ben több mint a filmek felénél alkalmaztak jelentősebb effekteket.