Nagy igényekhez, nagy fénypultok – 1. rész

Ebben a sorozatban három nagypult kerül majd bemutatásra, bár közel sem csak ez a három gyártó képviseli a piacnak ezt a szeletét. A választás inkább a különböző megközelítések okán esett ezekre a típusokra, illetve azért, mert ezek a pultok deklaráltan a multifunkciós felhasználhatóságot kívánják megjeleníteni. A három pult különböző megközelítésben, olykor markánsan eltérő filozófián keresztül ad válaszokat a felmerülő igényekre.
A sorozat elsőként bemutatkozó tagja az ETC égisze alá került AVAB fejlesztők CONGO nevű új pultja. (Terveink szerint a sorozat következő tagja a COMPULITE VECTOR, majd az AVOLITE DIAMOND 4 lesz.)

Aki elsőként valamelyik AVAB pulton keresztül ismerkedett meg a fényvezérlők belső világával, programozásával, az talán szerencsésnek is mondhatja magát. A távoli északon élő skandináv népek valahogy tisztábban (letisztultabban?) látják a világot, és törekednek az egyszerű megoldásokra. Én elsőként AVAB-on tanultam meg programozni, és bár később rengeteg különböző pult lelkét is sikerült megértenem, mégis az „egyszerű” nekem az AVAB maradt.
Mint az talán közismert (ebben a szakmában legalábbis), az amerikai ETC bevásárolt itt Európában, és a német Transtechnik megvásárlásával együtt az AVAB fejlesztő csapatát is házon belülre kanyarította. Ezután kezdett bele egy új, kifejezetten a kontinens igényeihez igazított vezérlőpult fejlesztésébe. (Azt azért érdemes elmondani, hogy akár a skandinávok a mediterrán népektől, úgy Európa is jelentősen különbözik Amerikától, így aztán nehezebben is ment a pultok eladása az öreg kontinensen.)
Ami elsőként elkészült, az a kezelőfelület, maga a hardver, ezt már két éve meg lehetett csodálni a frankfurti kiállításon. Írtam is pár sort akkor róla, de valójában még csak a leendő felhasználók reakcióit tesztelték.
A pult színe általában meghökkenti azokat, akik először találkoznak vele, a lilás-kék szín mindenesetre bátor választás (bele lehet magyarázni a CONGO-BLUE színfólia árnyalatát, de kell hozzá képzelőerő…).
A kezelőszervek nagyon kifinomult megoldásokat takarnak, és valóban minőségi anyagokból készültek. Eddig ezen a pulton találtam a legjobb potmétereket, pedig találkoztam már sok hasonló kategóriájú vezérlőpulttal. Az adatok bevitele a már megszokott felületen keresztül történik, az LCD ablakokban megjelenő adatok is nagyon hasonlítanak a legutóbbi pultokon megtalálható megoldásokra, így az „öreg” AVAB-osok is rögtön eligazodnak. Persze a bevált megoldásokon kár lenne változtatni, így az igazi újdonságokat a vezérlőszoftver és annak környezete jelenti: eddig a cég pultjai DOS operációs rendszert használtak, és ezzel még nagy csatornaszámok mellett is igazán megbízhatóan tudtak üzemelni. Az új igények (talán sajnos…) az ablakos operációs rendszer felé kényszeríttették a fejlesztést, így ma egy szinte irodai operációs rendszer uralja a szoftver felületét.

Persze az ETC is tisztában van azzal a félelemmel, amely az irodai megoldásokhoz fejlesztett operációs rendszerrel szemben megfogalmazódik a professzionális felhasználók irányából, így mindent megtettek, hogy elrejtsék azt a felhasználók szeme elől.
A képernyőn megjelenő felület egyszerű, jól áttekinthető, és mentes minden, az irodákban megszokott ikontól, megoldástól. Azt is mondhatnám, hogy amit csak lehetett, átvettek a régi DOS programból, csak most szépen körberajzolgatták az eddig kopasz karakterekből és számokból álló mezők tartalmát. Az a megoldás is átöröklődött, amely szerint minden eszköz azonos kezelésben, egy sorszámon keresztül kerül kiválasztásra, így a hagyományos dimmerek és a különböző egyéb eszközök is egy felületen keresztül érhetőek el, függetlenül az elfoglalt vezérlőcsatornák számától. Ez nagyban leegyszerűsíti a különböző eszközök együttes kezelését, csak be kell írni a számot, megadni az értékeket és rögzíteni a beállításokat. A képernyőkön megjelenő ablakok természetes áthelyezhetőek, több fül is megnyitható, így elég gyorsan ki lehet alakítani az adott feladathoz leginkább megfelelő megjelenítéseket. A pult közepén egy többfunkciós golyó található, amely az épp képviselt módozat függvényében változtatja a színét: lehet a kurzor mozgatására hivatott egér, a robotlámpákat pozícionáló track-ball, vagy a listákat görgető kerék is.
A hagyományos áramkörök kezelésére a régen bevált módszereket teszi elérhetővé az új szoftver is, és ez tökéletesen meg is felel. A robotlámpák kezeléséhez az előző pulton (AVAB PRONTO) már megismert LCD képernyő és négy kerék áll rendelkezésre, sajnos nem használták ki a grafikus felület nyújtotta előnyöket, még nem lehet a gobókat ikonokon keresztül kiválasztani, maradt a nevek listázása. (Ezt nem nagyon értettem, az ember képfelismerő képessége sokkal gyorsabb megoldásokat tesz lehetővé, mint a gobók neveinek böngészése, a grafikus felület pedig már könnyen és gyorsan elérhetővé tenné ezeket a szolgáltatásokat.)
Azt a filozófiát már a legelső AVAB pultok is képviselték, hogy a gyors eléréshez a gombok a legmegfelelőbb eszközök. Ez mára igazán kifinomult, és még ezen a hatalmas, több száz eszköz egyidejű kezelésére termett pulton is villámgyorsan lehet elérni a különböző funkciókat, a megfelelő gombokon, gyors-billentyűkön keresztül. A rugalmas felhasználói felületen természetesen már definiálhatóak a gombok, különböző funkciók rendelhetőek az egyes kombinációkhoz is.
A paletták és dinamikus effektek használata is az előző generációs SAFARI szoftverből került be, itt is bármilyen paraméterre rá lehet küldeni az előre megírt mozgásokat, majd menet közben beállítani a szükséges futási paramétereket.
Amit egy picit hiányoltam, az pont a grafikus felület képességeinek kiaknázása: bár nagyon jó az új, végre nem veri ki az ember szemét a képernyőn megjelenő kép színvilága, de a képekhez, grafikus elemekhez szokott ember hiányolja az ikonokat, képeket, grafikonokat.
Egy igazán szép megoldás azért található: az átúszásokat megjelenítő képről gyorsan és egyszerűen leolvasható, hol is tart az időzített memóriák átúsztatása: az egész esemény egy idősávon jelenik meg, ahol az úszás profilja, ideje, sőt, még a várakozások és csoport-paraméterek ideje is nyomon követhető.
Ehhez kapcsolódik a már korábbi pultokról átvett, itt két félkörre telepített JOG, amivel a két átúszó memóriát lehet megfogni, gyorsítani, lassítani, vagy akár megfogni az átúszás idejét. Ennél gyorsabb és egyszerűbb beavatkozási lehetőséget azóta sem tudott senki kitalálni.