Illúziók és tények a lézerek világából 1.

I. rész: Biztonságtechnika
 
Balesetvédelem
        
A lézerek által okozott balesetért mindig a kezelő személyzet okolható, ezért érdemes százszor is meggondolni, hogy az  érintésvédelmi, tűzvédelmi és lézersugár biztonsági előírásokat betartsuk. 
 
A lézeres berendezést soha ne hagyjuk felügyelet nélkül, akár ki van kapcsolva, akár nem. A lézereket kizárólag balesetvédelmi oktatáson kiképzett személy kezelheti.
        
Fontos, hogy a telepítésnél a lézerből kilépő fény magassága vízszintesen legalább 2,5 méter legyen.  Soha ne kerüljön az eltérítetlen lézerfény az emberek közé. Viszont az eltérítés (rajzolás, sugárjáték stb.) során az egységnyi felületre eső teljesítmény az eltérítési idő/frekvencia függvényében jelentős mértékben csökkenhet, így annak veszélyessége is mérséklődik, akár olyan mértékig is, hogy a sugár a legkisebb károsodás veszélye nélkül is érheti az emberek testét, akár szemét is. Figyelembe kell vennünk, hogy a külső tükrökről a szórt lézerfénynek mekkora a teljesítménye. (Több külföldi országban nem engedélyeznek lézerhez külső tükröket és tökörgömböket sem.) A közvetlenül a lézer berendezés előtt dolgozó, illetve fellépő embereket a lézerfény túl közelről érheti, ezért mindenképpen tájékoztassuk őket erről, és figyelmeztessük, hogy a közvetlen fénysugárba ne nézzenek bele! (Több külföldi országban a fellépő művészek védőszemüveget is kapnak.)
Fokozottan veszélyesek a háromfázisú, 380 Volttal működő lézerek, ahol az érintésvédelmi problémákat a víz jelenléte még tovább fokozza. A rosszul tömített vízrendszerből elfolyó víz okozta síkosság is lehet veszélyforrás. Különösen a nagyobb teljesítményű lézerek esetében kell ügyelnünk a lézersugár okozta tűzveszélyre. A lézerberendezést a közönségtől jól elkülönített helyre, jól rögzítve  telepítsük.
Tehát röviden: jó odafigyelni mindenre, még akkor is, amikor látszólag minden rendben van, hiszen a legártatlanabbnak tűnő dolgok is okozhatnak olykor balesetet.
 
Magyarországon a vonatkozó szabályok:
261999. (I. 29.) Gm rendelet 1999. február 6. Lézerszabványok:
      MSZ EN 31252:1995, ISO 11252:1993
      MSZ EN 31253:1995, ISO 11253:1993
87/1994 (VI. 6.) Korm. Rendelet 1994. június 21.  (a lézerek csoportosítása)
      MSZ EN 60825-1: 1999. Lézergyártmányok sugárbiztonsági előírásai,
Magyar Szabványügyi Testület, Budapest
 
Felügyeleti szerv: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet
Hivatalos vizsgáló intézet: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Nem-ionizáló Sugárzások Osztálya
 
Lézerbiztonsági szabványok

Ez a szabvány előírásokat határoz meg a gyártók részére, hogy a véletlen expozíció kockázatát a legkisebbre csökkentsék műszaki szabályozó eljárásokkal és gyártmányjelölésekkel, valamint, hogy a felhasználókat lássák el olyan tájékoztatással, amely a biztonságos használatot lehetővé teszi. A szabvány a nagyobb veszélyességi osztályoknál oktatási előírásokat is tartalmaz.
 
Lézerosztályok (nemzetközi)
 
Az osztályba sorolás a gyártó feladata. Ha a lézergyártmány téves osztályba sorolása feltételezhető vagy bármilyen kétség merül fel egy gyártmány osztályba sorolásával kapcsolatban, akkor a szabványban meghatározott méréseket el kell végezni a megfelelő veszélyességi osztály meghatározása érdekében. A lézergyártmány vagy kimenetének szemrevételezése semmilyen támpontot sem ad a készülék megfelelő veszélyességi osztályának meghatározásához.
      1-es osztályú lézerek azok, amelyeknél az előállított lézernyaláb teljesítménye (a hozzáférhető kisugárzás) mindig alatta marad a legnagyobb megengedett expozíció értékének. Tehát, az 1-es osztályú lézereknél a kimenő teljesítmény az alatt a szint alatt van, amelynél szemsérülés keletkezése feltételezhető. Az 1-es osztályú lézerek nyalábjával történő expozíció nem okoz szemsérülést. Tehát, az 1-es osztályú lézerek biztonságosnak tekinthetők a szemre.
      2-es osztályú lézerek legnagyobb kimenő teljesítménye 1 mW-ra van korlátozva. A 2-es osztályú lézertől – baleset vagy másvalaki szabálytalan tevékenysége következtében – szemexpozíciót elszenvedett személyt saját természetes pislogási reflexe megvédi a szemsérüléstől. Ez egy természetes, önkéntelen válasz, amely a személy szemhéjának lezáródását és fejének elfordítását okozza, ily módon megszüntetve a szem expozícióját.
      3A osztályú lézerek nagyteljesítményű készülékek, amelyek legnagyobb kimenő teljesítmnye 5 mW lehet, azzal a további korlátozással, hogy a lézernyaláb sugárzott felületi teljesítménye nem haladhatja meg a 25 W m-2-t. A sugárzott felületi teljesítmény határértékét, a teljesen kitágult pupillájú emberi szembe (7 mm-es bemeneti nyílást feltételezve) bejutó teljesítményt 1 mW-ra korlátozza. Így a 3A osztályú lézer véletlen expozíciója nem veszélyesebb, mint a 2-es osztályú lézerek véletlen expozíciója. A véletlen exozíciót elszenvedett személyt saját természetes pislogási reflexe megvédi a szemsérüléstől. A sugárzott felületi teljesítmény előírás kielégítéséhez egy 1mW-nál nagyobb kimenő teljesítményű lézeres mutatópálcának egy olyan széttartó nyalábot kellene előállítania, hogy a sugárzott felületi teljesítmény 25 W m-2 alá csökkenjen.
      3B osztályú lézerek 500 mW-ig erjedő kimenő teljesítménnyel rendelkezhetnek. A 3B osztályú lézerek rendelkezhetnek megfelelő teljesítménnyel ahhoz, hogy szemsérülést okozzanak. A 3B osztályú lézereket tehát a szemre veszélyesnek tekintjük. Ennek ellenére a 3B osztályú lézernyalábtól származó expozíció okozta szemsérülés kiterjedése és súlyossága függ néhány tényezőtől, beleértve a szembe kerülő teljesítményt és az expozíció idejét.
      4-es osztályú lézerek 500 mW-nál nagyobb kimenő teljesítménnyel rendelkeznek. Nincs felső korlátja a kimenő teljesítménynek. A 4-es osztályú lézerek szem- és bőrsérülést is képesek okozni, és tűzveszéyesek lehetnek, ha elég nagy kimenő teljesítményt használnak.
Az 1-es 2-es, 3A és 3B olytályú lézerek nem rendelkeznek akkora teljesítménnyel, hogy bőrsérülést okozzanak.
 
Következik: Látványtechnikai lézeres alapismeretek

Csömör Hermina – Goldlaser Kft.