Televízió

Az 1980-as évek második felére a két nagy hazai gyártó technológiai lemaradása a külföldi éllovasoktól szembetűnővé vált. A külföld és főképp a Nyugat olyan fejlesztési háttériparral rendelkezett, különösen a moratórium alá eső fejlett elektronikai termékek, alkatrészek, és kiegészítők terén, amely hátrányt egyik cég sem tudta tolerálni. Akkoriban az Amerika és Nyugat-Európa a fejlett technológiákra, elektronikai, számítástechnikai termékek részeire, egészére egy nemzetközi moratóriumot alkalmazott, amely meggátolta, hogy alapalkatrész szinten technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre a hazai gyártók készülékeikkel. Idővel összeszerelő üzemekké alakultak át, majd 1990 után, a beáramló sokkal korszerűbb készülékek özöne mindkét nagy gyár elhalását eredményezte. Az ötvenes évek külföldtől elhatárolódó, önállóságra törekvő gazdaságpolitikai szemlélete miatt kényszer-szülte hazai elektronika-ipar két nagy oszlopa ledőlt.

A televíziózás elve hasonló a rádióhoz. A kamera az általa felvett képi és hangjeleket elektromos jelekké alakítja. Ezeket az elektromos jeleket vagy rögtön, vagy rögzítés és utólagos műsorrá alakítás után továbbítják a televízió-vevőkészülék felé. A távolsági jeltovábbítás általában elektromágneses sugárzással történik, de történhet kábelen keresztül is. A vevőkészülék azután visszaalakítja képpé és hanggá az elektromos jeleket. A tv-készülék kijelzőjét illetően 3 opció létezik:

•    katódsugárcsöves (fekete-fehér vagy színes)
•    folyadékkristályos (LCD)
•    plazma

Televíziós rendszerek területén az analóg (PAL, SECAM, NTSC) és digitális (HDTV) képnormák léteznek. Az analóg képnormák kevésbé éles képeket hoznak létre, mint a digitálisak. Ráadásul mivel régiek, ezért akkoriban kisebb képfelbontással is megelégedtek a szabványuk meghatározásakor.

A műsorok terjesztési mód palettája is többféle lehet:

•    földi sugárzású (hagyományos), analóg vagy digitális jelátvitelű
•    műholdas sugárzású, analóg vagy digitális jelátvitelű
•    kábeles, zárt láncú terjesztésű (kábeltelevízió), analóg vagy digitális jelátvitelű
•    Interneten keresztüli, csak digitális jelátvitelű.

Az analóggal szemben a digitális jelek formájában átvitt műsor ugyanúgy jelenik meg a vevőkészülék képernyőjén, mint ahogyan azt felvették, mert a jel nem torzul az átvitel során. A digitális jelek továbbításához az analógnál kevesebb sávszélességre van szükség, így adott frekvenciatartományban több műsor fér el, de a digitális jelek tömörítése is jobban megoldható.