
Minden mező kitöltése kötelező!
Élőben
GyakorlatDátum: 2009. május 29. 16:43, péntek - Lory
Nyilvánvalóan, varázslatos hangulata van minden produkciónak, ha „élő”. Ha például elmegyek egy koncertre, elvárom, hogy az énekes ne play back-re tátikázzon, hanem igen is, nyomja élőben! Ilyenkor, az sem megbocsáthatatlan, ha téveszt egy-két hangot, az élő muzsika megenged ennyit.
Azt ugye nem kell túlzottan ecsetelni, mi az az élő televíziós közvetítés?! Az adás azonnali vagy kis csúszással történő közvetítése. Ha a néző oldaláról vesszük a dolgot, az számít, hogy a műsorújsághoz képest ne legyen eltérés. Nézzünk egy foci meccset, a lényeg az, hogy ugyanazt lássa és ugyanakkor, mint sok ezer ember a stadionban.
Ha a televíziós stúdió oldaláról nézzük, már összetettebb a dolog, de mivel már rutin dolognak számít, nem jelenthet komolyabb problémát… persze ha nincs semmilyen műszaki probléma.
Az élő adás is egy külön kategória a televíziózáson belül. Általánosan az élő közvetítések gyakoribbak voltak a kifejezetten tévére készített anyagoknál a médium korai éveiben, a videókazettához hasonló felvevő technológiák elterjedése előtt. Ahogy a videórögzítő eljárások elterjedtek, sok szórakoztató műsort előre felvettek és megvágtak, mielőtt közvetítették volna. Az olyan szórakoztató események, mint a professzionális sport játékok és mondjuk a díjátadó programok közvetítései, általában továbbra is élőben történnek.
A leggyakoribb élő közvetítések a magyar televíziókban a sportesemények, de természetesen minden évben a nagy állami ünnepségek rendezvényeit is élőben láthatjuk (március 15., augusztus 20., október 23.). Augusztus 20-án közvetítik a Szent Jobb-körmenetet, amely az augusztus 20-i ünnepségek fénypontja. Minden karácsonykor, húsvétkor, Pünkösdkor közvetítenek szentmisét (a közszolgálati televíziók) valamelyik templomból vagy rendezvényről. Március 15-én és október 23-án az operaházi díszelőadást is láthatjuk a tévében. Nem ritkák a kivételes helyszínről jelentkező élő adások. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján élőben közvetítetek a Műegyetemről, a Fiumei úti temetőből és a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájából is.
Vannak úgynevezett különleges közvetítések is, mikor egy adott szituáció úgy kívánja, hogy „azonnal küldjünk ki egy stábot”. 2006. szeptember 18-án élőben nézhettük a Magyar Televízió ostromát, amely kora hajnalig tartó élő adással ment és kb. egymillióan, de mindenképpen több százezren követtek figyelemmel. Szintén élő közvetítés volt október 23-án, amikor tüntetések, lövöldözések voltak Budapesten, több helyszínen.
Az élő közvetítés a hírműsorokban a leggyakoribb, ahol élőben közvetítik, amint a bemondók felvezetik az előre felvett és megszerkesztett híreket, riportokat. Az olyan események, amikről a televíziós társaság úgy véli, hogy nézőik tudni szeretnének, vagy tudniuk kell róla a lehető leghamarabb élőben vannak közvetítve, gyakran megszakítva az előre meghirdetett műsort. Az élő közvetítések rögtönzöttséget, spontaneitást és sürgősséget sugallnak, ami gyakran izgalmasabb és feszültséggel telibb, mint az előre felvett műsorok, még ha a tartalmuk nem is támasztja ezt alá. Több okból van ilyen tulajdonsága, egyrészt a bemutatott események valósidőben történnek; az előre felvett műsorokhoz képest kisebb az irányítási lehetőség és az ebből eredő hibák lehetősége. És persze itt van még a „minden megtörténhet” érzése. Ezt a tulajdonságát megtartja az előre megírt szöveggel rendelkező műsorok élő közvetítéseknél is. Az élő közvetítést gyakran alkalmazzák eszközként ezen tulajdonságok kiaknázására, még akkor is, ha ez nem lenne szükséges. Ez gyakran sikeres nézőcsalogató eszköz lehet.
Az élő közvetítések vágatlansága problémákat jelenthet a TV-társaságok számára, az esetleges hibák miatt. A szabályok betartása érdekében a társaságok az élő közvetítéseket apró csúszással közvetítik, hogy a nemkívánatos képeket és szavakat cenzúrázhassák, miközben a közvetítést annyira „élő”-nek hagyják, amennyire az lehetséges.
Kattints arra a csillagra, amennyire értékeled a cikket! Köszönjük!






























