„Album Check” – június #1

Chad Smith dobos nem tartozik a pihenni vágyó zenészek közé. A Red Hot Chilli Peppers ütöse kategorikusan kijelentette, hogy hosszabb pihenőt fúj, de a zenész nem igazán bír magával; csatlakozott a Chickenfoot nevezetű formációhoz, mely enyhén szólva is a „dream team” kategóriába tartozik. Nem kisebb nevek alkotják a zenekart, mint a már említett Smith (RHCP), Sammy Hagar, (Van Halen), Michael Anthony (Van Halen), és a mostanában a Coldplay-t perelő Joe Satriani. Ez 100%-os örömzene, mindenféle izzadságszag nélkül. A banda cím nélküli lemeze június 5-én jött ki, mely anyagával egy rövid, amerikai turnét is végigcsinál a Chickenfoot, a nyár végén.

A Placebo ismételten tiszteletét teszi a Szigeten. A kérdés: van, aki még kíváncsi rájuk 2009-ben? Úgy tűnik igen, sőt, most nagyobb a lelkesedés körülöttük mint valaha; az új lemez már korábban meghallgatható volt – 24 órára engedte a zenekar a szabad letöltést –, és az eddigi kritikák szerint a legfurcsább Placebo lemez lett a június 8-án megjelent Battle for the Sun. A lemez sokkal pozitívabb hangvételűre sikerült mint az eddigi anyagok. Jellemzően gyorsabb, lendületesebb, direktebb számokat tartalmaz a korong, amin alig-alig találni belassulást. Az új Placebo-t sokan méltatják, de ugyanennyien nemtetszésüket is kifejezhetik az ügyben, hogy a sötét hangulat elhagyásával csorbulhat a lemez „placebósága”.

Valahogy furcsa az összhatás; a Black Eyed Peas visszatéréséről – és az ott énekelgető Fergie új, celeb-biszexualitásáról – szól minden, erre a nagy visszatérést jelentő, június 15-én megjelent lemez címe The END. A magyarázat; END = Energy Never Dies, szóval rendkívül jópofák a zenekar tagjai. A csapat a 2006-os Pump It óta nem jelentkezett semmivel, ezért már várható volt az új lemez. Az új album első klippes száma, a Boom Boom Pow egy ideig a Billboard lista élére is felkerült, kellően beharangozva az együttes „végét”.