Hol van ma, és hova tűnik el a rádiósmikrofonok spektruma? 1. rész

Miért UHF?
Ezek a terjedési jellemzők vezeték nélküli mikrofonokra is vonatkoznak, melyek igen kevés energiát fogyasztanak – 10-50 mW (egy mobiltelefon 2 W-ot is használhat) – és közel 100 m-es hatótávolságot képesek elérni, miközben riportokhoz, sportközvetítésekhez és kulturális rendezvényeken való használathoz is megfelelő, kiváló hangminőséget tartanak fenn. A színpadon mégis át tudnak hatolni a díszleteken ezek az alacsony teljesítményszintek, és akkor is képesek tartani a kapcsolatot a színfalak mögött elhelyezett vevőegységekkel, ha a művész kimegy a nézők közé. Ez a fülmonitor rendszereknél különösen igaz.
A berendezés alacsony teljesítménye folytán szinte egyáltalán nincsenek átfedések a városközpontokban, mivel a kibocsátott magas-frekvencia terjedése nagyrészt az esemény színhelyére korlátozódik, így hasonló frekvenciák használatára többé-kevésbé már a szomszédos helyiségben is lehetőség nyílik. Ez a helyzet jellemző a színházak fellegvárának számító Broadway-re vagy a londoni West End-re, valamint a nagyvárosokra (Hamburg, München, Berlin), illetve a turisták által előszeretettel látogatott helyekre.

Áttérés analógról digitális jeltovábbításra
Az UHF hullámsávot (470 MHz és 862 MHz) jelenleg főként TV programok sugárzására használják. A Német Parlament (Bundestag) 1998-ban elhatározta, hogy az analóg jeltovábbítási technológiát digitálisra váltja. Ez Németországban mostanra nagyjából teljesült, ahogy az a következő néhány évben (2012-ig) több országban is meg fog történni. Magyarországon is elkezdődtek a kísérleti sugárzások, és az éterben már találkozhatunk, eddig ismeretlen jelekkel.

TV programok analóg sugárzása
Az analóg technológia a TV programok sugárzásához 8 MHz-es sávszélességet kíván meg a TV csatornától (frekvencia szükséglet). 7 MHz szükséges magának a TV programnak a sugárzásához, és 1 MHz-es tartomány marad a riporterek számára, a vezeték nélküli mikrofonok használatához.

Az analóg adóállomásoknak védőtávolságot kell tartaniuk egymás között: egy adóállomás frekvenciáját megfelelő távolságra kell kijelölni egy másik adóállomás frekvenciájától, az egymást átfedő területeken jelentkező erős interferencia kivédése érdekében. Ezt néha a TV nézők is észlelik, amikor a túlvezérlés folytán szellemkép jelentkezik.

A rendelkezésre álló frekvenciák használata ezért régiónként változik, főleg, mivel a nehezen elérhető területeknek (völgyeknek) saját adóra is szükségük van. Az e célból létrehozott védőtávolságok szabad helyek, ahol nem működnek adók, és melyeket a rádió és TV adóállomások és produkciós cégeik többek között vezetékes mikrofonokhoz használnak a programkészítés során.

A TV programok digitális sugárzásának előnyei
A tartalom digitális továbbításakor tömörítési eljárás alkalmazható. Ez egyetlen 8 MHz-es TV csatornán 4 TV program sugárzását teszi lehetővé – némely régió esetében ez 6 vagy akár 8 program is lehet. Minél nagyobb a tömörítés mértéke, annál gyengébb a kép- és hangminőség, és a program annál érzékenyebb az interferenciára.

Digitális „spektrumnyereség” (Digital Dividend)
Négy digitális TV program lesz azon az egy frekvenciasávon, ahol azelőtt egyetlen analóg programot sugároztak. Így elméletileg a TV programok digitális sugárzásának frekvencia szükséglete az analóg szükségletének negyedére csökken. Ezt a „megtakarítást” – mely ideális esetben a sávot alkotó frekvenciák háromnegyede – digitális „spektrumnyereségnek" nevezzük. Ezek a frekvenciák egyéb szolgáltatásokhoz használhatók, ami azt jelenti, hogy a programok száma növelhető.

A 2008-as berlini IFA szórakoztatóelektronikai kiállítás főattrakciói a DVB-T (földfelszíni digitális videó) programok vételére képes mobiltelefonok voltak. Ezeket a programokat az UHF tartományban sugározzák, ezért van az, hogy számos olyan programszolgáltató pályázik UHF sávra, aki mostanáig csak kábelen vagy műholdon keresztül volt fogható. Ha valaki nem képviselteti itt magát, elesik a remélt reklámbevételtől: a magántulajdonban lévő rádió-/televíziós társaságok alapvető bevételi forrásától.

Mindamellett felmerül a kérdés: valóban használható egyéb szolgáltatásokhoz az UHF sáv háromnegyede? Aligha valószínű, hiszen az 1 MHz-es „hézagokat" használó riportszolgáltatásokat is figyelembe kell venni. A teljes UHF sávban 47 csatorna használható, ami azt jelenti, hogy 47 db 1 MHz-es „hézag" van, ami összesen 47 MHz – egy jelentős tartomány, melyben nagyszámú ilyen szolgáltató működik és gyárt programokat.

Miközben a vezeték nélküli mikrofonok is képesek digitális sugárzásra, itt nem alkalmazhatnak tömörítési eljárásokat. Itt nincs frekvencia nyereség! (ld. lejjebb a cikkben a „Digitális vezeték nélküli mikrofonok - ne használjon tömörítést!”)

91/2005 irányelv
Időközben a vezeték nélküli mikrofonok és a monitor rendszerek olyan könnyen működtethetők és megbízhatóak lettek, hogy mindenféle eseményhez használják őket, és igen jelentős megtakarítási lehetőséget rejtenek magukban, különösen professzionális alkalmazások esetén! Ha ilyen típusú berendezést kíván használni az UHF tartományban, a német engedélyezési hatóság (Bundesnetzagentur - Német Szövetségi Hálózatfelügyelet) által kiadott használati engedélyt kell beszereznie, mely részletesen tartalmazza a használat helyét, időtartamát és a használható frekvenciát (pl. a fent említett frekvencia „hézagokat" vagy a használaton kívüli TV csatornákat). Ez praktikus az állandó helyek (pl. konferencia központok és színházak) számára, de jelentős kiadást jelent a frekvencia kiosztók és a helyüket változtató események/rendezvények számára, mind az alkalmazandó technológia, mind a szükséges adminisztráció tekintetében.
A Bundesnetzagentur (Német Szövetségi Hálózatfelügyelet) ezeket a kérdéseket a 91/2005 irányelvvel szabályozza, mely lehetővé teszi a professzionális felhasználók számára, hogy az ország területén a 61 – 63 (790 – 814 MHz) és a 67 – 69 (838 – 862 MHz) UHF csatornán külön működési engedély nélkül dolgozzanak. Élesbe kapcsolás előtt itt fontos belehallgatni a csatornába, nehogy megzavarjanak egy már működő vezeték nélküli kapcsolatot. Egy frekvencia „hézagot" kell találni ezen a tartományon belül, és a vezeték nélküli mikrofon, a vezeték nélküli monitor vagy a riportkapcsolat ezen belül működik. A Német Szövetségi Hálózatfelügyelet szerint ezt az eljárást érdemes követni, mivel nem érkezett hozzájuk semmilyen panasz.

A dolgok jelenlegi állása szerint a 91/2005 irányelv 2015. december 31-ig marad érvényben. A világon sehol máshol nincs a németekéhez hasonló praktikus szabályozás, és az irányelv a jelenlegi vagy ahhoz hasonló formában 2015 után is valószínűleg érvényben marad.