Hol van ma, és hova tűnik el a rádiósmikrofonok spektruma? 2. rész

Alternatív produkciós frekvenciasávok vezetékes mikrofonokhoz?
A mikrofonok jelenleg csaknem kizárólag az UHF spektrumban működnek – néhány kivétellel, melyek a VHF tartományt használják. Az UHF spektrum mellett szól, hogy kiváló jelterjedési jellemzőkkel és alacsony interferencia szinttel rendelkezik.

A Rádió és TV műsorszóróknak elsősorban az UHF spektrum használatára van jogosultságuk, ami azt jelenti, hogy a riportkészítő csapatokhoz hasonló másodlagos használók nagyon könnyen jutnak frekvenciákhoz. A TV műsorszóróknak az áll érdekében, hogy a későbbi terjesztéshez előállított tartalmakat országszerte saját adójukon keresztül sugározzák. A programok országszerte történő sugárzása önmagában is jövedelmező a TV állomások számára.

A frekvenciasáv probléma kivédése azt jelenti, hogy először meg kell találni a megfelelő sávokat – minden kiosztásra került – és engedélyt kell szerezni másodlagos használókénti működésre. A mikroport rendszerek viszonylag kevés kihasználható frekvenciával rendelkeznek, és ezek nem képesek kezelni a teljes produkciós terhelést.

Mivel a vezeték nélküli mikrofonokat többé-kevésbé kizárólag épületekben használják, elképzelhető egy olyan megoldás, hogy az elsősorban kültéri rádió közvetítővonalakhoz rendelkezésre álló frekvenciákat másodlagos használóként alkalmazzák: az L-sávban (1,5 GHz-cel). Az Európai Unió kompatibilitási tanulmányok elkészítését kezdeményezte, de az eredményeket még nem tették közzé.

Mire lehet használni ezeket a frekvenciákat? Főként fülmonitor rendszerekhez, melynek következtében az UHF sáv „felszabadítható” ezen alkalmazások alól.

Ez a sáv a testen hordott rendszerekhez (zseb-adók/vevők) nem alkalmas, mivel a test és a díszlet okozta elnyelés miatt ebben a frekvenciasávban nem lehet hatékonyan sugározni. Mindamellett a kézi mikrofonok esetén használatuk elképzelhető lenne.
A riportkészítésehez használt 1785–1800 GHz-es tartományba eső frekvenciák szintén rendelkezésre állnak és Európa-szerte használhatók (kiv. Egyesült Királyság és Írország: 1,79–1,80 GHz). Erre vonatkozóan a közeljövőben helyszíni teszteket fognak végezni (ami a gyakorlatban való kipróbálást takar), hogy optimalizálni tudják az eszközöket.
A terjedési jellemzők és a gyakorlati használatnál megkívánt hatótávolság miatt a vezeték nélküli mikrofonoknak szintén szükségük van az UHF tartományra.

2,4 GHz-es mikrofonok
Valós alternatívát jelent ez a frekvencia-tartomány? A professzionális használók számára nem, hiszen nekik megszakításoktól mentes, kiváló minőségű jelekre van szükségük, ami ebben a frekvencia-tartományban nem adott, mivel itt bárki továbbíthat jeleket (Bluetooth, WLAN stb.). Ez azt jelenti, hogy nagyon nagy kockázata van a kontrollálhatatlan interferenciának.
WLAN adatátvitelnél ez az interferencia nem fenyeget, mivel ha a vevő hibásan vesz fel egy adatcsomagot, a jeladó folyamatosan kéri az adatokat, amíg azok hibamentesen nem állnak rendelkezésre. Ez az eljárás adatbiztonságot garantál, de egyben késlelteti is a jeltovábbítást, ami nem biztos, hogy megengedhető az audio szektorban, mivel nagymértékű latencia növekedést eredményez.

Frekvencia koordinátorok
Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a vezeték nélküli mikrofonok a produkciók kritikus pontjai, mivel az eseményszervezők frekvencia koordinátorokat használnak annak biztosítására, hogy az általuk szervezett esemény simán, interferenciamentesen zajlódjon.
A vezeték nélküli mikrofonok – számos digitális szolgáltatástól eltérően – az esemény tartama alatt mindvégig be vannak kapcsolva, és működés közben semmiféle átvitelromlás sem engedhető meg. A kapcsolat megszakadása egy felelős pozícióban lévő személy fontos nyilatkozata közben is kellemetlen, azonban ez egy kulturális esemény (koncert, színházi előadás) megszakítását is eredményezheti, és a produkció élvezhetetlenné válhat.
A frekvencia koordinátorok a tervezett esemény kapcsán felfedik az interferenciaforrásokat, és beazonosítják az intermoduláció-mentes csatornákat, melyek azután kiosztásra kerülnek az érintett személyek eszközei között. Figyelmet fordítanak a helyi hozzáférhetőségre is, hogy a már működő jeladókkal ne kerüljenek összeütközésbe. Az eseményen riportot készíteni kívánó személyek előre regisztrálnak, és számukra is jelölnek ki frekvenciákat. Ha előzetes bejelentés nélkül bukkannak fel, az esemény színhelyére való belépéskor a biztonsági szolgálat rendszerint értesíti a frekvencia koordinátort, hogy jelöljön ki egy frekvenciát.


Milyen erőforrásokra van szükségük a vezeték nélküli mikrofonoknak?

Speciális példák

Itt csak néhány jelentősebb eseménnyel kapcsolatos, speciális németországi példát soroltunk fel. Mindamellett ha körülnézünk, nyilvánvalóan láthatjuk, hogy számos efajta esemény kerül megrendezésre a politika, a kultúra és sport világában, melyek koordinálása és lebonyolítása jelenleg olyan frekvenciákon keresztül történik, melyek még mindig az UHF sávban állnak rendelkezésre, megőrizve a választási lehetőségek sokoldalúságát és kulturális tájunk arculatát.
A kulturális szektor a gazdaságban is fontos szerepet játszik, és nem szabad figyelmen kívül hagyni. A német kulturális- és kreatív ipar a bruttó nemzeti össztermékhez kb. 125 milliárd euróval járul hozzá: ugyanannyival, mint az autóipar!
A mindennapi tevékenység kevésbé látványos, de gyakorlatilag mindenhol jelen van – sajtókonferenciákon, konferenciaközpontokban szervezett eseményeken, valamint szállodákban, a parlamentben, céges megbeszélések és bemutatók során, színházakban, koncerteken, stúdiókban és külső felvételek színhelyén, egészen a fitnesz stúdiókig.
Színházakban és koncerteken jelenleg kb. 40 kapcsolat az általános. Ráadásul az események főbb szereplőinek monitor kapcsolat áll rendelkezésükre, melyeket a sajtóeseményeken és tolmácsolási célra is gyakran használnak.

Három blokkra van szükség...
Blokkonként három TV csatornával, összesen 72 MHz-et felölelve a napi tevékenység biztosításához. 20 kapcsolat használható biztonsággal az egyes blokkokban, ami azt jelenti, hogy pl. 40 vezeték nélküli mikrofon és 20 fülmonitor működtethető egyidejűleg. Az UHF spektrumban összesen három blokk osztható ki (a 91/2005 Irányelvben foglaltakhoz hasonlóan), így csökkentve minimálisra a kölcsönös interferenciát és optimalizálva a rendelkezésre álló spektrum használatát.

Az ezen alkalmazásokhoz jelenleg rendelkezésre álló csatorna „hézagok": 47x1 MHz = 47 MHz. Ezen túlmenően van még hat csatorna a 91/2005 Irányelv alapján, ami további 48 MHz-et jelent. Ez a hat csatorna nem rendelkezik 1 MHz-es csatorna „hézaggal", így le kell vonni hatot a 47 csatornából = 41. Ha mindezeket összeadjuk, egy 89 MHz-es spektrumot kapunk, melyet a vezeték nélküli mikrofonok használnak.

Mindamellett jócskán vannak olyan alkalmazások a színházakban, koncerteken, konferencia központokban, egyetemeken és TV produkciókban, melyek nem férnek el ebben a spektrumban, és további szabad TV csatornákat „szereznek be” a Hálózatfelügyelettől. Pillanatnyilag ez még lehetséges, mivel a „hézagok" az UHF spektrumban vannak, azonban várható, hogy a jövőben ezeket be fogják tölteni (főként DVB-T alkalmazásokkal). Hogy hogyan lehet a jövőben egy a fentiekhez hasonló jelentősebb eseményt Németországban kivitelezni, még kérdéses.

A vezeték nélküli technológia irányába való elmozdulás töretlen. Az utóbbi években a szektor két számjegyes növekedést jegyzett. Becslések szerint több mint 700 000 ilyen installációt használnak jelenleg Németországban (Európa-szerte több mint 6 milliót).

Mivel ezek kezelése könnyebbé vált, valamint nagyon megbízhatóak és használatukkal eszköz megtakarítás érhető el az eseményeknél, ez a trend folytatódni fog. Egy esemény szervezője és lebonyolítója csak akkor tud gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez, ha rendelkezik vezeték nélküli technológiával!

A vezeték nélküli mikrofonoknak szükségük van egy spektrumra, mivel döntő szerepet játszanak a kommunikáció területén és olyan eszközök, melyek ténylegesen számos színhelyen használhatóak. E kampány minden érintettjének érdemes megtartania az UHF spektrumot.


A frekvenciákért és a frekvencia spektrum erőforrásokért folyó harc erős. A mobiltelefon céges lobbi szilárd alapokon nyugszik, és az érdekeinek lépésről-lépésre történő érvényesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal is rendelkezik.

Mindamellett egy a vezeték nélküli technológia használóiból álló konzorcium saját használatára akarja megőrizni a spektrumot. A különféle használói társulások – pl. a VPLT (Professional Sound and Lighting Association), a VDT (Association of Sound Engineers), a VPRT (Association of Private Broadcasters and Telecommunication), az EVVC (European Association of Event Centres) és a Deutscher Bühnenverein (German Stage Association), hogy csak néhányt említsünk – a DKE (German Commission for Electrical, Electronic & Information Technologies) keretében szerveződtek. Ez országos szinten képviseli a vezeték nélküli technológia használóinak érdekeit Németországban.
A fenti társulások (melyek néhány esetben nemzetközi hatáskörrel rendelkeznek), valamint a technológia gyártói egy nemzetközi fórumot fognak létrehozni a közeljövőben, hogy az érdekeket a lehető legszélesebb alapon egyesítsék, és hogy irányelveket fogalmazzanak meg annak érdekében, hogy a használók törvényes érdekeit megfelelő módon vegyék tekintetbe.
Mit tud tenni érdekei védelmében egy egyéni használó? Kapcsolatot létesíthet, illetve tarthat fent a számára megfelelő társulással, alkalmazási területeit és azok fontosságát úgy kommunikálva, hogy azokat kellő mértékben figyelembe vegyék. Ezt gyorsan meg kell tenni, mivel a politikai döntéshozó folyamat már elindult.


A fordítás Norbert Hilbich (Industry Team Manager, Sennheiser Electronics GmbH & Co. KG) írása alapján készült.

Továbi információ: www.sennheiser.com  www.audiopartner.hu