LED-es világítás – Tények és fikciók

A LEDek világítási hatásfoka (lumen/watt) körülbelül kétszeresével nagyobb a hagyományos izzószálas izzókéhoz képest. 2009-es jelentések szerint a LED technológiailag meghaladja a hőkibocsátós világítótesteket. Tartsuk szem előtt, hogy kültéri és beltéri alkalmazás esetén más megtérülésről beszélünk és más okokból használunk LED-eket.

A LED-et gyártó cég meghatároz egy lumen értéket, ami egy adott réteghőmérséklethez, általában 25°C-hoz tartozik, és néhány forgalmazó ezzel promotálja az új LED-es lámpáit. Néhány LED képes is a valós környezetben produkálni azt, amit laboratóriumi körülmények között. A LED marketing okosabb lett, és elérte, hogy a világítási ipar olyan kifejezésekben gondolkodjon, mint például a „wall-plug efficiency” amit nagyjából „zsinórvégtől számított hatásfoknak” fordíthatunk, ez megadja, a berendezés összes befektetett elektromos teljesítményének (a tápegység és a hűtőberendezés teljesítményét is beleértve) és az előállított optikai teljesítménynek az arányát.

Egy LED-es fényforrást nem valami egyszerű eladni, mert magasabb az ára, mintsem azt mondják nekünk, jobb fényt ad, például vannak szkotopikus (sötétben látás) előnyei. Kételkedjünk az olyan ajánlatokban is, melyek alacsonyabb megvilágítási értékről (lux), vagy kevesebb számú eszközről „ebből kevesebb is elég” biztosítanak bennünket. Gondoljuk csak meg, ha redukáljuk a világítást, anélkül spórolunk meg energiát, hogy LED-es berendezésre költenénk. Defíníció szerűen „világosítani”, azt jelenti, megvilágítani, ami eléggé különbözik, attól, hogy világossá tenni, vagyis a kiemelő fényektől és a kijelző eszközöktől; sales-esünknek tehát jobb tréningre lesz szüksége.

Cikkünkben megvitatunk néhány jól hangzó állítást, híresztelést, amit aztán a valósággal összevetve elvetünk, vagy alátámasztunk. Kezdjünk is bele!

Energia megtakarítás
„LED-ekkel világítani annyit tesz, mint rengeteg energiát megspórolni”

Úgy tűnik, amióta LEDes forgalomirányító lámpákkal 80%-kal kevesebb energiát használnak fel elődjeikhez képest, ez egyfajta magától értetődő állításnak számít. De legyünk csak óvatosak!

Ezek a forgalomirányító lámpák monokromatikus (egyszínű) fényt bocsátanak ki, ezért fogyasztanak kevesebbet. Míg egy izzólámpa extra fényspektrumából szűrők nyelik el a nem kívánt hullámhosszú összetevőket, addig a LED-ek lényegében csak egy színt állítanak elő, és nincs többlet, amit ki kell dobni.

A fő elvek a LED-ekkel történő energia megtakarításban abban állnak, hogy azt állítsuk elő, amit a feladat megkíván, ÉS az összes előállított fényt fel is használjuk erre a célra. Konkurens technológiákkal, talán magasabb fényerőértékek érhetők el, de ezekkel nem könnyű, az épp megkívánt fényt biztosítani, maszkolás (a többlet elnyelése) nélkül.

Egy általános izzó 60%-a lehet talán hatásos fény, más szavakkal, előállított fényének nagy része nem a kívánt célt szolgálja (fényszennyezés lesz vagy ki sem lép a világítótestből). A jobb hatásfokú, ívkisüléses, fémhalogén izzók begyújtásához és a gáz ionizációjának szabályozásához pedig több mint 20% elektromos energiatöbbletre van szükség.

Számokban: 0,6 × 0,8 = 0,48
Fémhalogén izzóknál: 80 lumen/watt × 0,48 = 38 ténylegesen nyújtott lumen/watt arány
Hogy néz ez ki LED-eknél, 90% hatásos fény esetén, 90%-os tápfelhasználás mellett:
0,9 × 0,9 = 0,81 ez a szám, így
jelenlegi 70 lumen/watt × 0,81 = 57 ténylegesen nyújtott lumen/watt arány kapunk

Fémhalogénnel számoltunk, mert színhőmérsékelte leginkább összehasonlítható a fehér LED-del.

Az állítás megdőlt.
A LED önmagában energia megtakarítással nem hozza be az árát, ha azonos mértékű megvilágításra van szükségünk.

Csak azért, mert a régi lámpáink nem voltak elég hatékonyak, nem lesz mindjárt szükségünk nagy fényerőre. Hova tűnik az a sok lumen és mibe kerül ez a fogyasztónak? Megtévesztő, nemde? Fogadhatsz rá, az. Ez a mi „Lumen örökségünk”.

(folytatjuk)