Keresés 
Üzenetküldés a következő szerzőnek:
Minden mező kitöltése kötelező!

Feladó neve:
Feladó e-mail címe:
Üzenet tárgya:
Üzenet szövege:

Videótechnika a szórakozóhelyeken 2.

A videólánc elemei

Dátum: 2009. január 29. 9:16, csütörtök -  
Kulcsszavak: videótechnika
Az előző cikkem átfogó ismertetése után most nézzük át a videólánc elemeit külön-külön, továbbra is öszpontosítva VJ (Visual Jockey), karaoke, konferencia és háttér jellegű felhasználásra.
 

VIDEÓJELFORRÁS
Fedezzük fel ismét a spanyol viaszt: videójelforrásként használható minden olyan eszköz, amelyiknek valamilyen szabványos videójel kimenete van (kompozit, s-video, komponens, DV).

Felosztásuk:
a) működési mód szerint
    analóg
    digitális

b) felépítését tekintve
     kép átalakítók (kamerák)
     kép tárolók (rögzítők/lejátszók)
        •szalagos (kazettás: miniDV, SVHS, BETA, DVCpro)
        •optikai (DVD, VCD, SVCD)
        •merevlemezes (videó szerverek, számítógép alapú eszközök)
        •memóriakártyás (multimédiás eszközök).

Videókamerákról és felhasználásuk-ról már volt szó az előző cikkemben, így most áttérek a különböző képtároló eszközök ismertetésére.

Áttekintő
Kezdetben (1960–70-es évek) csak analóg mágnesszalagos eszközök álltak rendelkezésre (2"-os orsós, majd Ampex és Umatic rendszerek), és csak a stúdiók számára volt elérhető, majd később, az otthoni felhasználásra is kifejlesztettek gyengébb minőségű, de olcsóbb technikát (VHS, de Nyugaton sokan használtak Beta készülékeket), majd később megjelentek az optikai-lemezes eszközök (VideoCD, SvideoCD, majd a DVD), napjainkban pedig kezdenek terjedni a merevlemezes alapú eszközök. Az optikai rendszerű készülékek leginkább az otthoni felhasználásra terjedtek el, a professzionális technikában a mai napig megmaradtak a különböző szalagos megoldások digitális változatainál, illetve a merevlemezes megoldásoknál. Így például a legelterjedtebb analóg Beta rendszernek megjelent a DigitalBeta változata, ami továbbra is kompatibilis maradt a régi analóg Beta kazettákkal, a Panasonic-nál pedig a DVCpro és DVCpro50 rendszert fejlesztették ki, ami szintén szalagos. A Sony-nál a DVCAM, HDCAM rendszerek szintén ilyen megoldásúak. A fejlődés persze folyamatos, már létezik memóriakártyás rendszer (Panasonic P2, 2, 4, 8 GB-os kártyák) és nagykapacitású optikai lemezes megoldás is (Sony XDCAM, 23 GB-os lemez, BlueRay).
A szalagos, optikás és merevlemezes eszközök a különböző felhasználási területeken jelentkező igényeknek megfelelően alakultak ki. Otthonra sokkal jobbnak bizonyultak az optikai-lemezes eszközök, illetve az utóbbi évek DVD lemezei, mivel sokkal egyszerűbb és kényelmesebb kezelést, jobb képi és hangminőséget nyújtanak, mint a korábbi VHS technológia. Sőt, ma már egy számítógép segítségével bárki készíthet otthon saját DVD lemezt mindenféle nehézség nélkül. Bizonyára sokan emlékszünk rá, mennyit tekergettük hagyományos videóinkat otthon, amikor több filmet vettünk fel egy kazettára, és a második vagy harmadik filmet akartuk megnézni, majd a film végén a kazettát vissza kellett tekerni az elejére. Így utólag rossz belegondolni. Továbbá a videófilm minősége folyamatosan romlott, nem készíthettünk időtálló felvételeket, másolatokat.
Mindezek ellenére a professzionális technikában sok helyen mai napig szalagos eszközöket használnak, elsősorban olyan helyen, ahol rövidebb anyagokat kell rögzíteni, mint például híradó műsorok készítéséhez. Merevlemezes eszközöket pedig többkamerás műsorokhoz, illetve reklámfilmek, spotok bejátszásához (videószerverek, komplett adáslebonyolító rendszerek), mivel gyorsan, megbízhatóan működnek.

A szalagos eszközök legnagyobb előnye, hogy olcsó a szalag, nem kell várni a média felismerésére mint a DVD-nél, hanem egyből üzemkész mivel a szalagot a készülék közvetlenül, hardver szinten kezeli (a szalagos eszközök mechanikája nagyon hasonló a régi VHS videómagnók mechanikájára, de a mérete ma már töredéke annak: a mechanikai felépítésnek köszönhetően a forgófej sávra állása egy pillanat alatt megtörténik). Másodsorban a szalagra sokkal kisebb tömörítéssel rögzíthetünk, a felvétel sokkal több információt tartalmaz, ami az utómunka során szebb végeredményt biztosít (a digitális feldolgozás tovább egyszerűsíti az utómunkát).

Szórakozóhelyeken alkalmazott eszközök

Legelterjettebben a DVD-t használják:
• olcsó a lejátszó hozzá
• bárki készíthet egy számítógép segítségével DVD-videólemezt
• bárhol használható
• könnyű kezelni
• jó minőségben lehet lejátszani róla
• akár 4 vagy 8 órányi anyag is elférhet egy lemezen (minőségtől függően, illetve ma már kétrétegű lemezeket is írhatunk)
• ha nem karcolódik össze, éveken át játszható minőségromlás nélkül
• a rajta lévő anyagokat menürendszer segítségével könnyedén elérhetjük

Lehet egyszerű, kommersz DVD-lejátszót alkalmazni, de sok hátránya miatt nem ajánlom, viszont professzionális DVD-lejátszók is már elérhető áron vannak (Denon DN-V 200/300). Ezeken már letiltható az OSD kijelzés (On Screen Display: azaz a kezeléssel kapcsolatos tájékoztató információkat a képernyőn jeleníti meg, letiltás esetén a készülék előlapjáról juthatunk információhoz), illetve betölthetünk saját háttérképet, ami lehet a szórakozóhely emblémája, tájékoztató szöveg, stb. (amikor leáll a film, ez a kép jelenik meg), továbbá megfelelő hűtéssel rendelkezik a túlmelegedés ellen, nagyobb a havi terhelhetősége (üzemidő).

Alkalmazható még háttérvetítésre (image és reklámfilmekhez) kisebb, egyszerűbb merevlemezes videószerver is, például a Denon DN-V 750/755, amik akár egész nap, ismétlés nélkül képesek a rátöltött anyagot játszani, akár háttérzenével együtt. Sokan használnak még számítógépet, illetve laptopot. Ezek szintén megfelelőek, nagy a tárolókapacitásuk, bármilyen anyag szinte egy gombnyomásra elérhető, gyors, összetett 3D-s vizualizációs programokat is futtathatunk velük, de nehezebb a megfelelő és jogtiszta programokat beszerezni, illetve meghibásodás esetén körülményesebb a rendszer visszaállítása (ha egy DVD-játszó megy tönkre, bármilyennel helyettesíthető és bekapcsolás után szinte azonnal üzemkész).

 Kiegészítőként alkalmazható még hordozható memóriakártyás (merevlemezes) multimédiás lejátszó, ezekről inkább állóképeket, feliratokat érdemes vetíteni (esetleg rövidebb videók lejátszásra is használható, de minőségi kompromisszumokkal).
A megfelelő eszköz kiválasztásánál fontos számításba venni a felhasználás célját, hogy hány órát üzemel naponta (hetente, havonta).

Nagyobb igénybevétel esetén érdemesebb minőségi, professzionális készüléket vásárolni, mivel ezek megfelelő karbantartás esetén kisebb mértékben hibásodnak meg, hosszabb távon használhatóak, szélsőséges felhasználási körülmények között is stabilan, megbízhatóan működnek.

A következő számban tovább folytatom a videólánc eszközeinek ismertetését a videókeverőkkel.

Lázár Gábor (Mosquito)


 
ÉRTÉKELD A CIKKET:
Kattints arra a csillagra, amennyire értékeled a cikket! Köszönjük!
0%
HOZZÁSZÓLÁS BEKÜLDÉSE
Neved:
Biztonsági kérdés: Írd ide hogy kacsa:

Képgaléria
BELÉPÉS 
Azonosító:

Jelszó:

Regisztráció